2012. június 5., kedd

Vár a világ


Mennem kell. 

Elpazaroltam az életemből 3 hónapot a semmire. Munkakeresés cimszóval. 

Mert megint megszállt a földhözragadtság és nem birok elvonatkoztatni a gondolattól, hogy repjegyet csak pénzért adnak. Mert abban továbbra is hiszek, hogy az utazáshoz nem pénz kell, hanem kedv és lendület, aztán a többi majd jön magától, de a repjegy az más.
Legalábbis még nem jöttem rá, hogyan lehet tengerentúlra eljutni repjegy illetve pénz nélkül. És ez az én nagy bajom.

Mert épp egy csodás kis desztinációt néztem ki magamnak.



Ugye eredeti terveim között (amit tavaly szeptemberben kitaláltam, mikor úgy döntöttem, hogy a "lakás, kocsi, biztos munkahely" életstílus engem nem tesz boldoggá) még az szerepelt, hogy 3 hónap New York, 3 hónap Tahiti, 3 hónap Csángóföld, 3 hónap munka lezárásként, hogy pótoljam az elköltött pénzem.
Aztán ebből az lett, hogy Amerikát meghosszabbitottam (minek korlátozzam magam tervekkel, nem erről szól ez az év :D). Csángóföldön borult az önkéntesség (az állam megvonta a támogatást az oktatástól, az elnökség lemondott, minden bizonytalan épp). Én meg ugye az USA-ban többet utazgattam, mint dolgoztam, ezért a Tahitire szánt pénz egy része ugrott. Na meg ugye a HUF árfolyam is negativ irányba billenti a Dollárban mérhető pénzeszközeim mérlegét.

Szóval itt jött az ötlet : vegyük csak előre ezt a munka-dolgot, keressünk egy kis pénzt, aztán élvezzük az életet Tahitin. Elköldtem az önéletrajzomat szanaszét Európába, voltam interjún is, de csak nem lett semmi. Közben Tahitin is keresgéltem, mert ugye kijutni az egy dolog, de ott aztán lakni és enni is kell. Gondoltam, majd dolgozom. Kontaktáltam pár CS-est, de következetesen franciául beszélnek hozzám, hiába irok angolul. Franciául pont nem tudok. Igy viszont munkát sem nagyon fogok ott találni. 

Szóval a dolgok zajlottak, jöttek-mentek az ötletek, végül kialakult a terv: 
Június első hetében veszem a nyúlcipőt és elindulok. Mindegy hova (Olaszo. vagy Németo. vagy bármi), csak legyek a helyszinen, mert interneten keresztül nem lehet szezonális munkát találni, a nyár meg elkezdődött, vagy most találok, vagy cseszhetem.

Tahitit meg picit módositottam: Cook-szigetek. Ugyanott van, pont úgy néz ki, csak kevésbé felkapott, és legalább angol a hivatalos nyelv. És ha már ott leszek, majd azért átnézek Tahitire is :-D

Bocs, hogy ilyen giccsesek a képek...
Mást nem találtam :-)))


A Sors megint bebizonyitotta, hogy ha az ember elkezdi az álmait követni, a Mindenség összefog, hogy segitsen (Coelho). Elhatároztam, hogy nekiindulok akár a semminek is, erre hirtelen akadt munka. Németországban. Ravensburg környéke :-) Egy barátnőmön keresztül. Háztartási kisegitő, de többet keresnék, mint a bankban. Haha. Szuper!

Szerdán (pár nap múlva) indulok.  Akkor talán itt az ideje, hogy egy pár dolgot, amit különben az elmúlt hónapokban lett volna időm elintézni, most gyorsan összecsapva megoldjak. Hiába, prés alatt nő a pálma. Sokkal motiváltabb vagyok, ha kapkodni kell :-D

Hétfő este. Barátnőm hiv, hogy gond van. A csajszi, akinek a helyére kisegitőt kerestek, kitalálta, hogy mégsem utazik haza, igy mégsincs számomra munka. De az ember, ki beigérte az egészet, azt mondja, menjek csak, ha már mindent leszerveztem, majd segit nekem munkát találni, úgyis sok embert ismer.
Na. 
Vissza az eredeti tervehez. 
Indulás a semmibe. 
Merthogy én most már elindulok, akármi lesz is....

(folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése