2013. augusztus 4., vasárnap

Középső ujj Ausztráliának


Augusztus 19-én lejár a vízumom Indonéziában. Meg apadnak a bankszámláim is.

Az volt a terv, hogy igényelek egy egyszerű eVisitor vízumot Ausztráliába (magyaroknak 24 órán belül megadják online és ingyen van), és azzal elrepülök a nyugati partra szezonális gyümölcsszedő melóra, aztán megújult pénztárcával átreppenek Sydney-be, mert arra már rég kíváncsi vagyok, aztán onnan Új-Zéland, onnan pedig a hőn áhított Cook-szigetek. Így 2 év után végre eljutnék oda is....

Jah, csakhogy az Ausztrál Bevándorlási Hivatalnak az a fixa ideája, hogy ha nincs Magyarországon munkahelyem, akkor tuti Ausztráliában akarok egyet. LOL. Nem akarok én sehol :D  (A gyümölcsszedés 1 hónap és fekete, szóval az itt most nem számít.) Nem magyarázhattam meg a vízumigénylésben, hogy az én életemnek nem a munkába járás a központi eleme, mert szerintem nem segített volna. Beírtam, hogy nincs munkám. Egy hétig semmi hír. 24 óra alatt kellett volna vízumot kapnom. 7 nap elteltével válaszoltak. Meg akarnak győződni róla, hogy nem letelepedni megyek. Most kezdjem magyarázni nekik, hogy amíg a világ még túl nagy felületen tartalmaz általam fel nem fedezett részeket, addig nem pazarolhatom az időmet egy országban?

Bekértek mindenféle banki igazolást, meg bizonyítékot a jövőbeli munkahelyemről, ahova majd visszatérek otthon. Mintha az ilyen számítana. Ha valaki illegálisan be akar vándorolni Ausztráliába, pont egy visszaváró munkahely fogja megakadályozni az ottragadásban. Be kellett számolnom az eddigi utamról, meg a terveimről Ausztrália után.

Még nem válaszoltak. Gondolom, megint egy hét lesz...

Az a szívás, hogy Sydney-n megy keresztül minden légi járat Ázsiából a Csendes-óceán felé. Tehát, ha nincs Ausztrál vízum, nincs Új-Zélandi átszállás sem, meg Cook-szigetek. 

Elkezdtem nézegetni más szigeteket. Vanuatu, Új-Kaledónia, Salamon-szigetek. Mind itt van egy köpésre. És mindegyikre Sydney-n keresztül vezet az út. Ez milyen gáz már! Ha tudtam volna, hogy kötözködnek, csak sima tranzit vízumot kértem volna, hogy legalább a reptérre beengedjenek.

Most viszont várhatok a jóindulatukra. De utálom én ezt! Franc se akar olyan országba menni, ahol nem látják szívesen. De ha már itt vagyok és útba esik, hülyeség lenne átrepülni felette egy városnézés nélkül.

Viszont az idő telik, már csak 17 napom van az indonéz vízumból, valahova menni kell innen.


Találtam pár alternatívát.

Repülés 1.
Elrepülhetek valami fapadossal valahova a vízum lejártakor. Például Kuala Lumpurba (az úgyis tetszett) és onnan továbbállhatok bárhová. Időt nyerek és pénzt is, mert augusztusban drágábbak a távolsági repjegyek. Meg addigra talán kapok ausztrál vízumot.

Repülés 2.
Átruccanhatok a Fülöp-szigetekre. Annyira nem vonz, mint látnivaló, de közel van és olcsó. 

Repülés 3. 
Visszasomfordálhatok Európába, dolgozhatok pár hónapot, aztán új útvonalon nekivághatok újra a Cook-szigeteknek. Ez nem tetszik, mert tök felesleges távolság és pénzkidobás. Nehogymá ne legyen itt is egy ország, ahol kereshetek egy kis pénzt?!

Hajó 1.
Vitorlás jachtok százai korzóznak a világ tengerein szerte-szana-széjjel mindenfelé. Találtam is egyet, ami Baliról indul 2 hét múlva. Igaz, hogy épp ellenkező irányba megy, mint a Cook-szigetek van, viszont a pár hónapos útja során útba ejti a Seychelles-szigeteket, Mauritiust, Madagaszkárt, meg még pár álomhelyszínt, mielőtt kiköt a Jóreménység fokánál Dél-Afrikában. Ez egészen jól hangzik. Jelentkeztem is utasnak/személyzetnek. Várom a választ.

Hajó 2.
Aztán találtam egy másik hajót, ami Floresről (Indonézia) indul szeptemberben a Fülöp-szigetekre. Két hónapig megy majd. Az repülővel is 1-2 óra csak, nem is az odajutás a lényeg, hanem, hogy megtanuljak hajókázni, mert akkor a Csendes-óceáni hajókra is nagyobb eséllyel jutok fel.

Vízumhosszabbítás
Az egész probléma oka az idő szorítása a vízumom lejárta miatt. Még egyszer nem tudom meghosszabbítani, mindenképpen el kell hagyni az országot. A legközelebbi külföldi ország Ausztrália (500 km) vagy Timor (szomszéd sziget, de fogalmam sincs, mi van ott). Északra minden nagyon messze van, keletre Pápua sziget nem-indonéz része (Pápua-Új-Gínea) lehetne úticél, de az elég drága. Plusz amíg a hajók visszajelzéseit várom, megy az idő, a fapados repjegyek is egyre drágábbak. És addig meg nem akarok venni jegyet, amíg nem kapok választ a Jóreménységes hajótól. Tehát úgy kell elhagynom Indonéziát időben, hogy utolsó pillanatban szerzek közlekedési eszközt. Marad a menetrend szerinti hajó.

Indonéz állami hajóvállalat útvonalai

Az állami hajók olcsók, viszont 2-3 hetente járnak csak. Azt nem tudom, mennyire kényelmesek, de hamarosan megtudom, mert ilyennel haladok át Floresre. 24 órás hajókázás. Legalább azt is megtudom, bírom-e a strapát a tengeren. Még időben, mielőtt befizetek itt a 3 hónapos szigettúrára Afrikáig.

Ahogy bogarásztam a lehetőségeket, találtam egy hajót, ami épp jókor távozik Floresről (augusztus 15.) Timor felé. Gyorsan utánajártam Timornak. Még mindig nem tudom, mit kell ott nézni és minek, de az Indonéz oldali kikötőből mennek busztranszferek Kelet-Timor (ez egy másik ország, de ugyanazon a szigeten) felé, és azt írja a Lonely Planet, hogy nem én leszek az első, aki így hosszabbít vízumot. 

Szóval augusztus végét Timoron töltöm, aztán visszahaladok Indonéziába, mivel még mindig ez a legolcsóbb és legnormálisabb hely (addigra véget ér a ramadan-karaoké időszaka is). Majd átruccanok Celebesz szigetére, ahol kaptam egy ajánlatot, hogy szállás és kaja fejében vegyek részt angolórákon és motiváljam a diákokat társalgásra. Nem vagyok meggyőződve az angoltudásom eme magas színvonaláról, de az itteni angoltanárok kiejtését elhallgatva kezd megjönni az önbizalmam.

Sokat emlegetett barátom, a Reményhal

Ezzel az egésszel időt nyerek, amíg kitalálom, hogy jutok el a Csendes-óceáni szigeteimre.

Vagy B esetben váratlanul elhajózom a Jóreménység foka felé.


Reméljük a legjobbakat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése